{ "cim": "A csődeljárás 3D-ben", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Cstv.)", "forras": "jogi-ai MCP (jogimcp.cointech.hu), szakasz eszköz; a magyarázat a jogi-ai saját magyarázat-rétegéből", "lekeres_datuma": [ "2026-10-31" ], "hatalyossag": [ "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül" ], "szovegkezeles": "A szakaszok szövege szó szerinti. A nyomtatási PDF oldalfejlécei, lábjegyzetei és lábjegyzet-hivatkozási számai el vannak hagyva; a kihagyott bekezdéseket [...] jelzi.", "lab": "Általános tájékoztatás, nem jogi tanács.", "lepesek": [ { "id": "kerelem", "cim": "Csődkérelem", "kerdes": "Ki kérheti, és hogyan?", "kulcs": [ "jogi képviselet kötelező", "kizárólag elektronikus nyomtatvány" ], "szakaszok": [ "7. §", "8. §" ], "blokkok": [ { "paragrafus": "7. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:12:58+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='7', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kulcs": "(1)", "szoveg": "7. § (1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be; a kérelem benyújtása tekintetében az adós részéről a jogi képviselet kötelező.", "pont": false }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(5)", "szoveg": "(5) A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2015. január 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.", "pont": false } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Csődeljárás iránti kérelmet csak az adós nyújthat be a vezetője útján, és ehhez jogi képviselet kötelező. Nem kérhető csődeljárás, ha szerkezetátalakítási eljárás vagy jóváhagyott terv végrehajtása folyik, ha a moratóriummal járó szerkezetátalakítás meghiúsulása óta egy év nem telt el, ha már folyik csődeljárás, vagy ha a felszámolás elrendeléséről első fokon már döntöttek. Újabb csődkérelem csak a korábbi eljárás hitelezőinek kielégítése és két év elteltével, illetve hivatalbóli elutasítás után egy év elteltével adható be. A kérelmet elektronikus formanyomtatványon kell benyújtani.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból" } }, { "paragrafus": "8. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:12:59+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='8', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kulcs": "(1)", "szoveg": "8. § (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.", "pont": false }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "A csődkérelem benyújtásához az adós legfőbb szervének (tulajdonosainak) előzetes egyetértése kell, és a munkavállalókat, szakszervezeteket, üzemi tanácsot tájékoztatni kell. A (2) bekezdés felsorolja a kérelem kötelező tartalmát és mellékleteit: többek között friss beszámolót vagy közbenső mérleget, a hitelezők és tartozások listáját az elismert és vitatott, biztosított és nem biztosított követelések szerint, a számlavezetők listáját és a vezető kötelezettségvállaló nyilatkozatát. Az adósnak nyilatkoznia kell a korábbi és folyamatban lévő csőd-, felszámolási, szerkezetátalakítási és végrehajtási eljárásokról. A számlavezető a bejelentés után nem érvényesítheti követelését az adós számlájával szemben, és nem hozhat előnyösebb helyzetbe egyetlen hitelezőt sem.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból" } } ] }, { "id": "haladek", "cim": "Ideiglenes fizetési haladék", "kerdes": "Mi történik a kérelem beadása után?", "kulcs": [ "egy munkanapon belül", "5 munkanapon belül", "8 munkanapos határidővel" ], "szakaszok": [ "9. §" ], "blokkok": [ { "paragrafus": "9. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:00+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='9', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kulcs": "(1)", "szoveg": "9. § (1) Az adós kérelme alapján – ha a kérelem azonnali visszautasítására nem kerül sor – a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak – külön jogszabályban meghatározott módon – a Cégközlönyben történő közzétételéről. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. Az ideiglenes fizetési haladékra a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.", "pont": false }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(4)", "szoveg": "(4) A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet visszautasítja ha", "pont": false }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelem és az ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben való közzétételéről; a haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. A csődeljárás kezdő időpontja az elrendelő végzés közzététele, ettől az adós a \"cs. a.\" toldatot használja; a párhuzamos felszámolási kérelmek elbírálását a bíróság felfüggeszti. A bíróság 5 munkanapon belül vizsgálja a kérelem formai feltételeit, hiánypótlást rendelhet, és a (4) bekezdésben felsorolt esetekben visszautasítja a kérelmet; utóbb kiderülő ok esetén hivatalból megszünteti az eljárást. Valótlan adat közlése vagy a számlavezetők értesítésének elmulasztása miatt a kérelem benyújtóját 100 000 és 2 000 000 forint közötti bírsággal kell sújtani, amelyért a többségi tag kezesként felel.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból" } } ] }, { "id": "elrendeles", "cim": "Elrendelés és közzététel", "kerdes": "Mikor kezdődik a csődeljárás?", "kulcs": [ "15 napon belül", "cs. a.", "Cégközlönyben" ], "szakaszok": [ "9. §", "10. §" ], "blokkok": [ { "paragrafus": "9. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:00+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='9', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(2)", "szoveg": "(2) A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. § (1) bekezdés]. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.", "pont": false }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelem és az ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben való közzétételéről; a haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. A csődeljárás kezdő időpontja az elrendelő végzés közzététele, ettől az adós a \"cs. a.\" toldatot használja; a párhuzamos felszámolási kérelmek elbírálását a bíróság felfüggeszti. A bíróság 5 munkanapon belül vizsgálja a kérelem formai feltételeit, hiánypótlást rendelhet, és a (4) bekezdésben felsorolt esetekben visszautasítja a kérelmet; utóbb kiderülő ok esetén hivatalból megszünteti az eljárást. Valótlan adat közlése vagy a számlavezetők értesítésének elmulasztása miatt a kérelem benyújtóját 100 000 és 2 000 000 forint közötti bírsággal kell sújtani, amelyért a többségi tag kezesként felel.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból" } }, { "paragrafus": "10. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:02+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='10', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kulcs": "(1)", "szoveg": "10. § (1) Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről és a vagyonfelügyelő kirendeléséről a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával, és ezt követően haladéktalanul intézkedik a végzés Cégközlönyben történő közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság végzése ellen – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – jogorvoslatnak nincs helye.", "pont": false }, { "kulcs": "(2)", "szoveg": "(2) A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell", "pont": false }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(2)b", "szoveg": "b) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét, elektronikus levelezési címét,", "pont": true }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(2)d", "szoveg": "d) utalást arra, hogy a csődeljárás kezdő időpontja a végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja,", "pont": true }, { "kulcs": "(2)e", "szoveg": "e) azt, hogy a végzés közzétételétől az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában,", "pont": true }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Ha a bíróság a csődkérelmet nem utasítja el, 15 napon belül végzéssel elrendeli a csődeljárást, kirendeli a vagyonfelügyelőt, és intézkedik a végzés Cégközlönyben való közzétételéről, valamint a „cs. a.” toldat cégjegyzékbe vételéről. A közzétett végzés tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást: a fennálló követeléseket a közzétételtől számított 30 napon belül, a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezőket 8 munkanapon belül kell bejelenteni az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a nyilvántartásba vételi díj egyidejű befizetésével, és a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A közzététellel az adóst fizetési moratórium illeti meg, amely főszabály szerint a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve ha a bíróság a 18. § (11) bekezdés szerint meghosszabbítja. A csődeljárás elrendelésével a bíróság a (5) bekezdésben megjelölt folyamatban lévő felszámolási eljárásokat megszünteti, az ezt követően benyújtott felszámolási kérelmeket elutasítja. Elsősorban az adós és a hitelezők számára fontos, mert innen indulnak a bejelentési határidők.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból", "gyakorlati_jelentoseg": "A Kúria gyakorlata szerint a bejelentési határidő anyagi jogi határidő, ezért a bejelentésnek a határidő utolsó napjáig meg kell érkeznie az adóshoz és a vagyonfelügyelőhöz." } } ] }, { "id": "moratorium", "cim": "Fizetési moratórium", "kerdes": "Meddig védi a haladék az adóst?", "kulcs": [ "180. napot követő második munkanap 0 óráig" ], "szakaszok": [ "10. §", "11. §" ], "blokkok": [ { "paragrafus": "10. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:02+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='10', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(4)", "szoveg": "(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.", "pont": false }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Ha a bíróság a csődkérelmet nem utasítja el, 15 napon belül végzéssel elrendeli a csődeljárást, kirendeli a vagyonfelügyelőt, és intézkedik a végzés Cégközlönyben való közzétételéről, valamint a „cs. a.” toldat cégjegyzékbe vételéről. A közzétett végzés tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást: a fennálló követeléseket a közzétételtől számított 30 napon belül, a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezőket 8 munkanapon belül kell bejelenteni az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a nyilvántartásba vételi díj egyidejű befizetésével, és a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A közzététellel az adóst fizetési moratórium illeti meg, amely főszabály szerint a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve ha a bíróság a 18. § (11) bekezdés szerint meghosszabbítja. A csődeljárás elrendelésével a bíróság a (5) bekezdésben megjelölt folyamatban lévő felszámolási eljárásokat megszünteti, az ezt követően benyújtott felszámolási kérelmeket elutasítja. Elsősorban az adós és a hitelezők számára fontos, mert innen indulnak a bejelentési határidők.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból", "gyakorlati_jelentoseg": "A Kúria gyakorlata szerint a bejelentési határidő anyagi jogi határidő, ezért a bejelentésnek a határidő utolsó napjáig meg kell érkeznie az adóshoz és a vagyonfelügyelőhöz." } }, { "paragrafus": "11. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:42+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='11', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kulcs": "(1)", "szoveg": "11. § (1) Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék", "pont": false }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(2)", "szoveg": "(2) A fizetési haladék időtartama alatt", "pont": false }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(2)b", "szoveg": "b) az adós számláinak terhére – az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével – fizetési megbízás nem teljesíthető, az adóssal szemben nem lehet fizetési megbízást benyújtani,", "pont": true }, { "kulcs": "(2)c", "szoveg": "c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása – az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével – szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye,", "pont": true }, { "kulcs": "(2)d", "szoveg": "d) az adós vagyonával szemben zálogjog alapján – kivéve a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást – nem lehet kielégítést keresni, továbbá az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot nem lehet érvényesíteni,", "pont": true }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "A fizetési haladék (moratórium) célja a csődvagyon megőrzése az egyezség érdekében; ideje alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők sem tehetnek olyat, ami ezt meghiúsítja. Nem mentesít a haladék többek között a munkabér és bérjellegű követelések, közműdíjak, a csődeljárás után keletkezett áfa és jövedéki adó, valamint a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével vállalt, a működéshez szükséges kötelezettségek kifizetése alól. A haladék alatt nincs beszámítás, a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, zálogjog alapján nem lehet kielégítést keresni, az adós a kezdő időpontban fennálló tartozásokat nem fizetheti ki, új kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat, és a vele kötött szerződést nem lehet a csődeljárásra vagy a régi tartozások nem fizetésére hivatkozva felmondani. A (3) bekezdés szerinti pénzügyi szervezetek közötti óvadék és nettósítási megállapodás érvényesíthető marad. A tilalmat megszegő vezetőt a bíróság a kifizetett összeg 10%-ának megfelelő pénzbírsággal sújtja, amelyért a többségi tag kezesként felel.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból", "gyakorlati_jelentoseg": "A moratórium alatt az adós kifizetései csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, és annak eldöntése, hogy egy kiadás a működéshez szükséges-e, a vagyonfelügyelő jogköre." } } ] }, { "id": "vagyonfelugyelo", "cim": "Vagyonfelügyelő", "kerdes": "Mit csinál a vagyonfelügyelő?", "kulcs": [ "jóváhagyja, ellenjegyzi" ], "szakaszok": [ "13. §" ], "blokkok": [ { "paragrafus": "13. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:07+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='13', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(3)", "szoveg": "(3) A vagyonfelügyelő – a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében – figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében", "pont": false }, { "kulcs": "(3)a", "szoveg": "a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, az adós eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól, a könyvvizsgálótól – a Ptk. szerinti elismert vállalatcsoport esetén az uralkodó tagtól – felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja,", "pont": true }, { "kulcs": "(3)b", "szoveg": "b) az adós közreműködésével ellátja a követelések nyilvántartásba-vételével, besorolásával kapcsolatos feladatokat [12. § (2)–(4) bekezdés, 14. § (1) bekezdés],", "pont": true }, { "kulcs": "(3)c", "szoveg": "c) jóváhagyja, ellenjegyzi az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével,", "pont": true }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(3)e", "szoveg": "e) megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket az adós a c) pontban megkövetelt jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött, kezdeményezi vagy megindítja a 11. § (2) bekezdésének e) pontjába ütközően – jogellenesen teljesített vagy jogellenes igényérvényesítésből származó – kifizetések visszakövetelésére, az eredeti állapot helyreállítására irányuló eljárásokat,", "pont": true }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(5)", "szoveg": "(5) A vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós új kötelezettségvállalásait. Ennek során azonban csak olyan kötelezettségvállalásokhoz, illetve kifizetésekhez járulhat hozzá, amelyek az adós célszerű – veszteséget mérséklő – működéséhez, valamint az egyezség előkészítéséhez szükségesek, és ezen kötelezettségeire vonatkozó biztosítékot csak akkor vállalhat, ha ahhoz hozzájárulnak a szavazati joggal [18. § (4)–(5) bekezdés] bíró hitelezők követeléseinek többségét képviselő hitelezők.", "pont": false }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "A vagyonfelügyelő kirendelésére, összeférhetetlenségére és felmentésére a felszámolóra vonatkozó szabályok irányadók. A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmében figyelemmel kíséri az adós gazdálkodását: betekinthet könyveibe és szerződéseibe, ellátja a követelések nyilvántartásba vételét és besorolását, ellenjegyzi a csődeljárás kezdete utáni kötelezettségvállalásokat, és megtámadhatja az engedélye nélkül kötött ügyleteket. Új kötelezettségvállaláshoz csak akkor járulhat hozzá, ha az az adós veszteséget mérséklő működéséhez és az egyezség előkészítéséhez szükséges, biztosíték vállalásához pedig a szavazati joggal rendelkező hitelezők követeléseinek többségét képviselő hitelezők hozzájárulása kell. Az együttműködést megtagadó vezetőt a bíróság 100 000 és 500 000 forint közötti, ismételhető bírsággal sújtja.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból" } } ] }, { "id": "igenybejelentes", "cim": "Hitelezői igénybejelentés", "kerdes": "Meddig jelentkezhet a hitelező?", "kulcs": [ "30 napon belül", "8 munkanapon belül", "1%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot" ], "szakaszok": [ "10. §", "12. §" ], "blokkok": [ { "paragrafus": "10. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:02+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='10', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(2)", "szoveg": "(2) A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell", "pont": false }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(2)f", "szoveg": "f) a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül – a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül – jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat ezzel egyidejűleg fizessék be a vagyonfelügyelő 12. § (1) bekezdés szerint közzétett pénzforgalmi bankszámlájára,", "pont": true }, { "kulcs": "(2)g", "szoveg": "g) utalást arra, hogy a követelésbejelentési határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és utalást a követelésbejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire.", "pont": true }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Ha a bíróság a csődkérelmet nem utasítja el, 15 napon belül végzéssel elrendeli a csődeljárást, kirendeli a vagyonfelügyelőt, és intézkedik a végzés Cégközlönyben való közzétételéről, valamint a „cs. a.” toldat cégjegyzékbe vételéről. A közzétett végzés tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást: a fennálló követeléseket a közzétételtől számított 30 napon belül, a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezőket 8 munkanapon belül kell bejelenteni az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a nyilvántartásba vételi díj egyidejű befizetésével, és a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A közzététellel az adóst fizetési moratórium illeti meg, amely főszabály szerint a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve ha a bíróság a 18. § (11) bekezdés szerint meghosszabbítja. A csődeljárás elrendelésével a bíróság a (5) bekezdésben megjelölt folyamatban lévő felszámolási eljárásokat megszünteti, az ezt követően benyújtott felszámolási kérelmeket elutasítja. Elsősorban az adós és a hitelezők számára fontos, mert innen indulnak a bejelentési határidők.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból", "gyakorlati_jelentoseg": "A Kúria gyakorlata szerint a bejelentési határidő anyagi jogi határidő, ezért a bejelentésnek a határidő utolsó napjáig meg kell érkeznie az adóshoz és a vagyonfelügyelőhöz." } }, { "paragrafus": "12. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:06+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='12', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kulcs": "(1)", "szoveg": "12. § (1) Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül történő bejelentésére, és egyben a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjnak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) által kirendelt vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára történő megfizetésére, valamint a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket, a 3. § (1) bekezdés g) pont szerinti függő követeléseket, továbbá – a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, közigazgatási hatósági eljárásokban az adóssal szemben támasztott igényeket kivéve – az adós számviteli törvény szerinti függő kötelezettségeivel összefüggő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik az adós számára fizetési kötelezettség, még nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot nyilvántartásba-vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a vagyonfelügyelő elszámol a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek, ezek hiányában a bíróságnak. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles. A külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket a vagyonfelügyelő kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel.", "pont": false }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Az adós a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül értesíti hitelezőit, és országos napilapban, illetve honlapján is felhívja őket a követelések bejelentésére. A nyilvántartásba vétel feltétele a követelés 1%-ának, legalább 10 000 és legfeljebb 200 000 forintnak a megfizetése a vagyonfelügyelő számlájára; a 11. § (1) bekezdés szerinti és a függő követeléseket még nem kell bejelenteni. A vagyonfelügyelő a követeléseket külön kategóriákba sorolja (moratórium alóli kivételek; biztosított és nem biztosított; elismert, vitatott, kapcsolt felekhez fűződő és a 180 napon belüli tartozásátvállalásból eredő követelések). A besorolás ellen észrevétel, majd 5 munkanapon belül kifogás nyújtható be a bírósághoz, a kifogást elbíráló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Vitatott követelésre az adósnak tartalékot kell képeznie vagy biztosítékot nyújtania, ha a hitelező igényét bírósági vagy közigazgatási úton érvényesíti.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból" } } ] }, { "id": "program", "cim": "Program és egyezségi javaslat", "kerdes": "Mivel megy az adós a hitelezők elé?", "kulcs": [ "90 napon belüli", "5 munkanappal megelőzően" ], "szakaszok": [ "17. §" ], "blokkok": [ { "paragrafus": "17. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:12+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='17', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kulcs": "(1)", "szoveg": "17. § (1) Az adós – a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra – összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program, és egy előzetes egyezségi javaslat megküldésével a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg, a külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyelő a 18. § (11) bekezdés szerinti – a fizetésihaladék-meghosszabbítás közzétételének kezdeményezésével kapcsolatos – feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság – bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére – a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg.", "pont": false }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(3)", "szoveg": "(3) Az egyezségi tárgyalásra az adós – a vagyonfelügyelő bevonásával – köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az adós az egyezség létrehozásához a legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa – elismert vagy tényleges vállalatcsoport esetén az uralkodó tag és a többi tag –, továbbá az adósnál működő érdekképviseleti szervek és az üzemi tanács közreműködését is kérheti. Az egyezségi javaslat megismerhetőségét a hitelezők számára a tárgyalás időpontját 5 munkanappal megelőzően biztosítani kell.", "pont": false } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Az adós a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra egyezségi tárgyalást hív össze; a meghívóhoz csatolni kell a 8. § (2) bekezdés szerinti iratokat, a fizetőképesség helyreállítását célzó programot és egy előzetes egyezségi javaslatot. A meghívót legalább 8 munkanappal korábban kell eljuttatni a vagyonfelügyelőnek és a nyilvántartásba vett hitelezőknek, az ismeretlen hitelezőket két országos napilapban és a honlapon közzétett hirdetmény útján kell meghívni. Ha az adós ezt elmulasztja, a bíróság szankciót alkalmazhat, és együttes cégjegyzési, számla feletti rendelkezési jogot adhat a vagyonfelügyelőnek. A programot és az egyezségi javaslatot az adós a vagyonfelügyelő bevonásával készíti el, és a javaslatot legalább 5 munkanappal a tárgyalás előtt hozzáférhetővé kell tenni.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból", "gyakorlati_jelentoseg": "A meghívó kézbesítését és időpontját az adósnak igazolnia kell; ennek hiányában a tárgyalás szabálytalan, és a csődegyezség jóváhagyása megtagadható." } } ] }, { "id": "targyalas", "cim": "Egyezségi tárgyalás", "kerdes": "Ki szavazhat, és mennyivel?", "kulcs": [ "50 000 forint", "365 napot" ], "szakaszok": [ "18. §" ], "blokkok": [ { "paragrafus": "18. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:43+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='18', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(4)", "szoveg": "(4) Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező,", "pont": false }, { "kulcs": "(4)a", "szoveg": "a) aki a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentette hitelezői igényét, és", "pont": true }, { "kulcs": "(4)b", "szoveg": "b) a nyilvántartásba-vételi díjat megfizette, valamint", "pont": true }, { "kulcs": "(4)c", "szoveg": "c) követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba.", "pont": true }, { "kulcs": "(5)", "szoveg": "(5) A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően 180 napon belül, vagy a csődeljárás iránti kérelem benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelezői követelésként kell számításba venni. A 12. § (2) bekezdés bc) és bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó kölcsönt vagy hitelt nyújt.", "pont": false }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(7)", "szoveg": "(7) A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.", "pont": false }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy igazolt képviselő útján vesznek részt és nyílt szavazással döntenek; az adós jegyzőkönyvet készít, amelyet két választott hitelező és a vagyonfelügyelő hitelesít. Szavazati joga annak a hitelezőnek van, aki határidőben bejelentette igényét, megfizette a díjat, és követelése elismertként vagy nem vitatottként került nyilvántartásba; minden 50 000 forint után egy szavazat jár, a kapcsolt és a 180 napon belüli átvállalásból eredő követelések szavazatát negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, a távolmaradók nemmel szavazónak számítanak. Ha a javaslatot a későbbi tárgyalásokon a hitelezők kevesebb mint negyede támogatja, az adós nem dolgozhatja át, a tárgyalást lezárja, és a bíróság 8 munkanapon belül dönt a csődeljárás megszüntetéséről. A fizetési haladék a hitelezők többségének hozzájárulásával a kezdő időponttól 240 napig, kétharmados támogatással 365 napig hosszabbítható meg, amiről a bíróság a vagyonfelügyelő kérelmére dönt.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból" } } ] }, { "id": "egyezseg", "cim": "Csődegyezség", "kerdes": "Mikor jön létre az egyezség?", "kulcs": [ "a szavazatok többségét külön-külön" ], "szakaszok": [ "19. §", "20. §", "21. §" ], "blokkok": [ { "paragrafus": "19. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:15+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='19', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kulcs": "(1)", "szoveg": "19. § (1) Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós pénzügyi egyensúlyát helyreállító és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.", "pont": false }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Az egyezségben az adós és a hitelezők az adósság rendezésének feltételeiről állapodnak meg: engedményekről, fizetési könnyítésekről, követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, követelés fejében részesedés szerzéséről, kezességről és más biztosítékokról, valamint az adós pénzügyi egyensúlyát helyreállító programjáról, az egyezség időtartamáról és ellenőrzéséről. Az egyezségkötésnél a szavazati jogra a 18. § (4) és (5) bekezdése irányadó. A szakasz azt jelöli ki, mi lehet a csődegyezség tartalma, ezért az adósnak, a hitelezőknek és a biztosítékot nyújtó harmadik személyeknek egyaránt fontos.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból" } }, { "paragrafus": "20. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:16+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='20', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kulcs": "(1)", "szoveg": "20. § (1) Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a 18. § (4)–(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező hitelezőktől – a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt – a szavazatok többségét külön-külön megkapta.", "pont": false }, { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(2)", "szoveg": "(2) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés bc)–bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította, vagy pedig a hitelező közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben.", "pont": false }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Egyezség akkor köthető, ha az adós a szavazati joggal rendelkező hitelezők szavazatainak többségét a biztosított és a nem biztosított osztályban külön-külön megkapta. Az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők egészére vagy egyes csoportjaira nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezést. A megkötött egyezség kényszeregyezségként kiterjed a hozzá nem járuló, a távol maradt és a tartalékkal vagy biztosítékkal védett vitatott követelésű hitelezőkre is, de rájuk nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket. Aki a bejelentési határidőt elmulasztja, nem vesz részt az egyezségben, követelését az adós ellen nem érvényesítheti, csak más által kezdeményezett felszámolásban jelentheti be, késedelmi kamat, pótlék és bírság nélkül.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból", "gyakorlati_jelentoseg": "A bejelentés elmulasztása miatti tilalom csak azt sújtja, aki a csődeljárásban hitelezőként bejelentést tehetett volna; határozattal még meg nem állapított adókövetelésre a Kúria nem alkalmazta." } }, { "paragrafus": "21. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:17+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='21', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kihagyas": true }, { "kulcs": "(2)", "szoveg": "(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő – továbbá ha van hitelezői választmány, akkor a választmány is – ellenjegyzi.", "pont": false } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Az egyezséget írásba kell foglalni. Tartalmaznia kell különösen a részt vevő hitelezők felsorolását, osztályát, nyilvántartott követelésük összegét és szavazataik számát, az elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot a végrehajtás és ellenőrzés módjával, a határidő-módosításokat, elengedéseket és átvállalásokat, valamint valamennyi hitelező nevét és postacímét. Az egyezséget a felek vagy képviselőik aláírják, a vagyonfelügyelő és (ha van) a hitelezői választmány ellenjegyzi. A formai kellékek hiánya a bírósági jóváhagyást veszélyezteti.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból" } } ] }, { "id": "befejezes", "cim": "Jóváhagyás és befejezés", "kerdes": "Hogyan ér véget a csődeljárás?", "kulcs": [ "5 munkanapon belül", "15 munkanapon belül", "befejezetté nyilvánítja" ], "szakaszok": [ "21/A. §" ], "blokkok": [ { "paragrafus": "21/A. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:19+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='21/A', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kulcs": "(1)", "szoveg": "21/A. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) és (3a) bekezdés, 19–20. §] 5 munkanapon belül – meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően – köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19–21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.", "pont": false }, { "kulcs": "(2)", "szoveg": "(2) A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet egy alkalommal 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlási határidő elmulasztása jogvesztő.", "pont": false }, { "kulcs": "(3)", "szoveg": "(3) Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az egyezséget jóváhagyó és csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés ellen perújításnak nincs helye.", "pont": false }, { "kihagyas": true } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Az adós vezetője az egyezségi tárgyalás eredményét 5 munkanapon belül (meghosszabbított haladéknál legkésőbb annak lejárta előtt 45 nappal) bejelenti a bíróságnak, és csatolja az egyezséget és a feltételek teljesülését igazoló iratokat; késedelem esetén 100 000 és 500 000 forint közötti bírság jár. A bíróság 15 munkanapon belül dönt, a kérelmet egyszer, 3 munkanapos jogvesztő határidővel hiánypótlásra visszaadhatja. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja; a jóváhagyó végzés ellen perújításnak nincs helye, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak sincs. Jóváhagyás esetén a korábban elrendelt végrehajtások a csődegyezség teljesítéséig, illetve a teljesítési határidő leteltéig szünetelnek.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból" } } ] } ], "ag": { "id": "felszamolas", "cim": "Átfordulás felszámolásba", "kerdes": "Mi lesz, ha nincs egyezség?", "kulcs": [ "elrendeli az adós felszámolását" ], "szakaszok": [ "21/B. §" ], "blokkok": [ { "paragrafus": "21/B. §", "jogszabaly": "1991. évi XLIX. törvény", "hatalyossag": "hatályos 2026. 09. 27. – (nincs záró dátum)", "hatalyos_tol": "2026. 09. 27.", "hatalyos_ig": null, "hatalyossag_kiirva": "hatályos 2026. 09. 27. napjától, záró dátum nélkül", "allapot": "HATALYOS", "lekerve": "2026-10-31T12:13:20+01:00", "eszkoz": "jogi-ai MCP: szakasz(paragrafus='21/B', torveny='Cstv.')", "kivonat": [ { "kulcs": "~0", "szoveg": "21/B. § Ha az egyezség nem jött létre, vagy az a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő kirendelése – az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] – a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles. A díj előlegezéséről szóló végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az említett mértékű részesedéssel rendelkeznek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A 4. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott, a csődeljárásba és felszámolásba be nem vonható vagyonnak a térítés nélküli, könyv szerinti értékben, legkésőbb az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az állami tulajdonosi joggyakorló szervezetnek történő átadása iránt a vagyonfelügyelő intézkedik, amelynek során az adós az általa végrehajtott értéknövelő beruházások elszámolására, valamint ezzel összefüggésben felmerült követeléseinek érvényesítésére nem jogosult.", "pont": false } ], "ai": { "jeloles": "AI-összefoglaló, jogász még nem nézte át", "osszefoglalo": "Ha az egyezség nem jött létre vagy nem felel meg a jogszabályoknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, és ezt követően hivatalból megállapítja az adós fizetésképtelenségét és elrendeli a felszámolását. A megszüntető végzésben a fizetési haladékot a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő második munkanap 0 órájáig meghosszabbítja. A vagyonfelügyelő ideiglenes vagyonfelügyelői jogkörrel és díjazással a felszámoló munkába lépéséig marad, díját az adós előlegezi, és ezért a többségi tag behajthatatlanság esetén kezesként felel. Az adós a felszámolás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot.", "keszult_idoallapot": "2026-09-27", "modszer": "AI-generált összefoglaló, elsődleges forrásokból" } } ], "ag": { "tol": "egyezseg", "ig": null }, "eljaras": true } }